A f�rfi olyan, mint a gumik�t�l . Amikor elh�z�dik, csak egy bizonyos t�vols�gra teheti ezt, mert onnan m�r visszapattan.
A gumik�t�l a f�rfi �rzelmi ciklus�nak t�k�letes hasonlata. E ciklus h�rom szakaszb�l �ll: el�sz�r k�zel ker�l a p�rj�hoz, azt�n elt�volodik t�le, majd �jra k�zel ker�l hozz�. Tekinthetj�k persze �gy, hogy e f�zisok sz�ma v�gtelen, hiszen az el�bbi mondatot �gy is folytathatn�nk:… �s �gy tov�bb.

A legt�bb n�t meglepi, hogy a f�rfinak, m�g ha az szereti is �t, bizonyos id�szakonk�nt el kell t�volodnia t�le, miel�tt megint k�zelebb ker�lhetne hozz�. A f�rfiak �szt�n�sen �rzik ezt a k�nyszert. Nem d�nt�s vagy v�laszt�s k�rd�se, - egyszer�en megt�rt�nik. Nem tehet r�la sem a f�rfi, sem a n�.



A n� olyan, mint a hull�m. Amikor nagyon j�l �rzi mag�t, �nbecs�l�se a cs�cspontj�ra �r, �m ekkor a hangulata hirtelen megv�ltozhat, �s az �ve elindul lefel�.
De ez is csak �tmenet. Ha el�ri a legm�lyebb pontot, a n� ked�lye �jabb fordulatot vesz. Megint el�gedett lesz �nmag�val.
Felfel� �vel� szakasz�ban a n� �gy �rzi, b�s�gesen van elosztogathat� szeretete, �m lesz�ll��g�ban szenved a bels� �rt�l, �s semmi m�sra nem v�gyik, csak hogy ak�r egy akkumul�tort, felt�lts�k szeretettel. Amikor eljutott a m�lypontra, id�szer� �rzelmi nagytakar�t�st tartania.”

John Gray : „A f�rfiak a Marsr�l j�ttek, a n�k a V�nuszr�l” c�m� k�nyv�b�l val�k a fenti id�zetek.
Most teh�t ennek a k�nyvnek a szellem�ben nagytakar�t�sba kezdek, mert megt�rt�nt megint, ami eddig mindig, �s Britney Spears-szel egy�tt �nekelek-„OOPS! I DID IT AGAIN”- arr�l az ismert helyzetr�l, amikor a fej�nkh�z kapunk, �s azt mondjuk: A fen�be is, m�r megint elbalt�ztam, m�r megint ugyanabba a csapd�ba estem, j�l elsz�rtam, �s �gy tov�bb. �s h�t semmi k�ts�g, siker�lt. Siker�lt megint elsz�rnom egy j�nak �g�rkez� kapcsolatot. Azt hiszem, v�gig zongor�ztam r�vid h�rom h�nap alatt, amit m�skor �vekig szoktam �s k�pzeld, v�gig pontosan l�ttam, hogyan rontok el minden lehets�ges helyzetet. Folyamatosan tudat�ban voltam annak, hogy mit teszek, �s intuit�v k�pess�geimmel mindig el�re megj�soltam a m�sik f�l k�vetkez� l�p�seit. �s m�gis. M�gis meg kellett tennem a h�lyes�geimet �jra. Most m�r nem volt akkora a t�t, mint annak idej�n, amikor m�g csal�dot, f�rjet, gyerekeket akartam. Most „csak” egy norm�lis f�rfi-n� kapcsolatot szerettem volna, amelyben egy�tt emelkedhet�nk a v�gtelen, t�ren �s id�n t�li dimenzi�kba egym�s szeretet�vel, meg�rt�s�vel �s elfogad�s�val, de ez sem siker�lt. Vagy m�g nincs veszve semmi? Ki tudja?

Tal�n �ppen az�rt, mert nem volt akkora a t�t, hamarabb v�gigfuttattuk a programot. Mert azt hiszem, nem voltam egyed�l ebben a projectben. Hogyan is lehettem volna, amikor a m�sik f�l… Hogy mit�l, azt t�le k�ne megk�rdezni

De hogy f�l, az eg�szen biztos, Valamit�l, amit m�r t�bbsz�r �t�lt, megszenvedett, amit�l kik�sz�lt a teste-lelke. �s hogy mikor t�rt�nt mindez? Megint csak, ki tudja? Tal�n �, ha m�lyen mag�ba n�z �s megk�rdezi, hol kezd�d�tt az, hogy nem �rtette, mit akarnak t�le a n�k, amikor sipitoznak, jajgatnak, nyavalyognak, hisztiznek, sz�mon k�rnek, szemre h�nynak, f�lt�kenykednek, net�n elutas�tanak, de mindig nagyon bonyolultak, magyar�zkod�ak �s �rthetetlenek, meg persze t�l�rz�kenyek.

Na l�tod, �n mindezeket most nem akartam, csak adni, adni, adni, �s elfogadni, elfogadni, elfogadni, olyan m�ly szeretettel, amilyennel soha eddig m�g f�rfiembert az �letemben nem tudtam szeretni. Az elej�n m�g j�l is ment minden. Vissza is jelezt�nk egym�snak, hogy nah�t, ez t�nyleg ismeretlen j� �rz�seket hozott fel mindkett�nkben, �s el tudtuk fogadni felt�tel n�lk�li a m�sik nemet. Akkor is, ha igent mondott, �s akkor is, ha nemet. Vagy m�gsem?

Tal�n akkor kezd�d�tt az elt�volod�s, amikor nem-et mondott valamelyik�nk valamire, azt�n erre a m�sikunk is, �s ki tudja m�r mi volt el�bb a ty�k vagy a toj�s, de a „nemek” harca elkezd�d�tt. Kacif�ntosan, k�rm�nfontan, n�ha �szint�n, f�jdalmasan j�ttek a nem-ek hossz� v�gel�thatatlan sorban, amig egyszer csak kipukkadtam. Na nem! - ord�tott a sz�vem. Ezt m�r igaz�n nem b�rom tov�bb, �s megbetegedtem.

Na, nem! -�v�lt�tt az � lelke is –gondolom-: -„Ebb�l azt�n m�r t�nyleg elegem van, ki akarok sz�llni bel�le!” �s „kisz�llt tenger f�jdalma ellen”.

Nem mondok konkr�tumokat, csak azt kell tudnod, hogy amig �n szerelmet sz�v�gettem, � n�mi testi k�zels�ggel is be�rte volna. Pedig azt hiszem, egyikre sem jel�ltek benn�nket odafent. De �n ezzel mit sem t�r�dve csak adtam �s adtam, � meg bizony�ra nem �rtette, hogy mit, s mi�rt teszek. De nem sz�lt. �n meg - pont ez�rt - tov�bb adtam, mert volt mib�l De „t�ladtam” magam.

Ismerets�g�nk elej�n m�g � is sokszor �s sokat adott, ak�r k�retlen�l is. Az csod�latosan j� �rz�seket jelentett nekem. �n minden kedves kis sz�t �s gesztust hatalmas �rt�kk�nt kezeltem, mintha arany �kszereket kaptam volna t�le. Azonnal vissza is jeleztem, �s folyamatosan felaj�nlottam szolg�lataimat: „ -Tudod, ha sz�ks�ged van r�m, itt vagyok, b�rmikor megtal�lsz, b�rmikor j�hetsz, s �n sz�vesen megyek hozz�d, ha h�vsz, hiszen ak�r egy p�r is lehetn�nk. Nem?” – - Na, ezt nem kellett volna, de nem �m!- V�laszk�nt a barlang k�vetkezett, az elvonul�s, a rengeteg elutas�t� gesztussal, �s v�g�l a hideg hallgat�ssal.

Megrettentem. Mit tettem, � �n balga, m�r megint? F�jdalmamban �s szomor�s�gomban, elhallgattam �n is. Tulajdonk�ppen egy nap leforg�sa alatt �gy �reztem, soha nem is akarom l�tni t�bb�, �s nem �rdekelt m�r semmi, amit m�g egy�tt csin�lhattunk volna bar�tk�nt, embert�rsk�nt, munkat�rsk�nt ak�r. Iszonyatosan sz�gyelltem magam, �s b�r igaz, hogy � is olyan jeleket k�ld�zgetett fel�m az elej�n, melyek nagyobb rem�nyeket kelthettek bennem, de be kellett l�tnom, hogy t�vedtem. � semmi m�st nem akart, csak ami m�g kellemesen megejthet� lett volna, �n meg egy eg�sz j�v�t festettem el�nk. – Amikor �gy �reztem, hogy kudarcot vallottam, megint �rzelmeim feneketlen m�lys�geibe zuhantam bele. �n sem sz�ltam semmit, �s szinte leb�nultam, j�rni sem tudtam. Erre � kij�tt a barlangj�b�l, �s komoly seg�ts�geket ny�jtott t�bb szinten is, de nekem hi�nyzott a r�gen volt kedvess�ge, huncut gesztusai, humoros �zenetei, gyeng�d visszajelz�sei.

�reztem, hogy megijedt t�lem, �s nem akarja fokozni azt a hi� k�pet, amelyet �n er�ltettem r�nk, mik�zben magam is tudtam, hogy sz� sem lehet r�la. Butas�g volt a r�szemr�l Azt hiszem, ma m�r mindketten tudjuk, hogy ez t�rt�nt, s mert megt�rt�nt, most m�r nincs vissza�t az �rtatlans�gba. Amit kimondtunk, s amit nem, egyar�nt meg�rlelte azt, ami most van, illetve legink�bb nincs, de az�rt v�gig j�tszottuk a meccset. �s most vesztesek vagyunk mind a ketten, amig �szhez nem t�r�nk, �s fel nem fogjuk, hogy mindketten m�s-m�s bolyg�r�l j�tt�nk; - egyik�nk a Marsr�l j�tt, m�sikunk pedig a V�nuszr�l. S ha semmi m�st sem tudunk arr�l, hogyan k�ne most folytatni f�jdalmak n�lk�l, �s hogyan kommunik�lhatn�nk tiszt�n �s �szint�n egym�ssal ezek ut�n, akkor is tudat�ban vagyunk valami nagyon fontosnak �s ez az, hogy NEM BESZ�L�NK EGY NYELVET, s ahhoz, hogy meg�rts�k egym�st - ha akarjuk m�g egy�ltal�n – sz�t�rt kell haszn�lnunk, vagy egy tolm�cshoz kell fordulnunk seg�ts�g�rt.

John Gray k�nyv�t olvasom t�bb mint k�t hete. Nekem � most a tolm�cs, s a k�nyv - V�nuszr�l �s Marsr�l - a sz�t�r. Intenz�v „nyelvtanul�sba” kezdtem, hogy a „marsi” nyelvet, a f�rfiak gondolkod�s- �s �rzelemvil�g�t meg�rtsem v�gre. No meg nem kev�sb� a mi�nket, a „v�nuszit”. Jegyzetelgetem. Ki�rom a legfontosabb mondatokat bel�le, amelyekb�l rem�nyeim szerint tanulhatok. Azt m�r tudom, hogy egy�ltal�n nem igaz, miszerint f�rfi �s n� m�st akar, mivel mindkett� a m�sikat akarja, hanem az az igazs�g, hogy a f�rfi is �s a n� is olyan megold�sokat szeretne a kapcsolataiban, mint amilyeneket a f�rfi f�rfinak, a n� a n�nek tudna adni, �s ezt v�rja el a m�sikt�l is. S amikor d�h�dten ord�tja fel�m, hogy �n egy fekete lyuk vagyok, aki nem el�gszik meg semmivel, amit � ad, akkor az t�rt�nik, hogy � t�nyleg hogy sokat ad, csakhogy egy�ltal�n nem azt, amire nekem sz�ks�gem lenne val�j�ban.

Ak�r aut�t, h�zat, lovat is vehetne, de ha nekem arra lenne sz�ks�gem, hogy megsimogasson, gondoskodjon r�lam, �s reggel - d�lben - este azt mondja, hogy szeret, akkor azokt�l sem lenn�k boldog �s el�gedett.

Egy bar�tn�m eml�tette a m�ltkor, hogy a f�rje elutazott a bar�taival s�elni. � meg itthon maradt, �s nagyon szomor� volt emiatt. Amikor ezt elmes�lte egy f�rfi ismer�s�nek, az megk�rdezte t�le: - „mi�rt volt�l kiborulva, tal�n nem hagyott itt el�g p�nzt?” Egy m�sik bar�tn�m elkeseredetten mes�lte a volt p�rj�nak, akit�l k�z�s gyermek�k volt, hogy nehezen j�nnek ki teenager l�ny�val, mire � r�gt�n megold�si javaslatokkal �s praktikus tan�csokkal �llt el�, holott bar�tn�m csak azt szerette volna, ha egy�tt�rz�en meghallgatja, �s mondjuk v�l�s ide, v�l�s oda, megsimogatja a buksi fej�t. Mert egy n�nek meg�rt�s �s egy�tt�rz�s, gondoskod�s �s megnyugtat�s kell, ahhoz, hogy tehesse a dolg�t, �s tov�bb tudjon l�pni az akad�lyokon, m�g egy f�rfinak az kell, hogy vakon megb�zzanak benne, �rt�kelj�k, elismerj�k �s fogadj�k el pontosan olyannak, amilyen, �t mag�t is �s a k�retlen�l adott tan�csait, �tleteit, megold�si javaslatait is. De nem ragozom tov�bb, mert a k�nyv enn�l m�g sz�zszorta t�bb p�ld�t �s izgalmas felfedez�seket hoz mindk�t nemb�li olvas�inak. Egyben azzal is kecsegtet, hogy ha elsaj�t�tjuk a k�nyvben le�rtakat, akkor van rem�ny; m�g elj�het az, akire v�runk, �s ha ott lesz, tudni fogjuk, hogyan sz�ljunk, mit tegy�nk ahhoz, hogy v�gre egyszer, s mindenkorra minden rendben legyen.

Azt �rja”: - „Mikor az egyik f�l kedvez� ir�nyba v�ltozik, gyakran a m�sik is ezt teszi. Ez az el�rel�that� v�letlen egyike az �let var�zslatos jelens�geinek. Ha felk�sz�lt a tan�tv�ny, egyszer csak megjelenik a mester. Ha feltesz�nk egy k�rd�st, elhangzik a v�lasz. Ha val�ban k�szek vagyunk r�, hogy elfogadjuk, akkor egyszer-csak el�rhet�v� v�lik, amire sz�ks�g�nk van. Mire a v�nuszlak�k k�pesek voltak kapni, a marsbeliek megtanultak adni.”

�s m�g ezt is �rja: „ A kapcsolatok sikere �sszesen k�t t�nyez�n m�lik, azon, hogy a f�rfi k�pes- e szeretettel �s tisztelettel meghallgatni, mit �rez a n�, �s hogy a n� k�pes e ezeket az �rz�seit szeretet- �s tiszteletteljes m�don el�adni. „

„Az oktat�selm�let tudom�nya szerint ahhoz, hogy valami �jat megtanuljunk, k�tsz�zszor kell meghallgatnunk. Nem v�rhatjuk el teh�t magunkt�l, vagy a p�runkt�l, hogy a k�nyv minden sor�ra eml�kezz�nk. Legy�nk t�relmesek. Id�be telik, m�g ezeket a gondolatokat be�p�tj�k az �let�nkbe, �s nemcsak arra van sz�ks�g�nk, hogy k�tsz�zszor halljuk az �jat, hanem arra is, hogy elfelejts�k, amit a m�ltban megtanultunk. Nem null�r�l indulunk, ugyanis: „beprogramoztak” benn�nket m�r a sz�leink, a kult�ra, amelyben feln�tt�nk, valamint m�ltbeli f�jdalmas tapasztalataink. Ne ijedj�nk h�t meg, ha n�ha elt�ved�nk.”
John Gray �s Bors M�ria

P. S.
A k�nyv egyik csod�latos aj�nd�ka az �gynevezett SZERETETLEV�L „technika” bemutat�sa. Seg�ts�g�vel kifejezhetj�k d�h�nket, f�jdalmunkat, b�natunkat, f�lelm�nket, megb�n�sunkat �s szeretet�nket egyar�nt. C�lja pontosan az, hogy meg�r�sa ut�n ism�t szeretettel �s egy�tt�rz�ssel tudjunk a m�sik emberhez �s/vagy �nmagunkhoz fordulni.

�rhatjuk ezt a p�runknak �pp�gy, mint egy bar�tunknak, vagy a gyermek�nknek, net�n �zletfel�nknek, �gyfel�nknek. Ez ut�bbi kett�nek tal�n jobb, ha nem mutatjuk meg, de a t�bbieknek meg is mutathatjuk egy olyan v�laszlev�l k�s�ret�ben, melyet szeretn�nk, ha � mondana-�rna nek�nk. Hogy �rthet�bb legyen, �lljon itt a szeretetlev�l v�zlata, melyet mindenki kedv�re haszn�lhat kapcsolataiban. Sok szerencs�t hozz�.

Szeretetlev�l-v�zlat

Kedves …! D�tum:…

Az�rt �rom ezt a levelet, mert szeretn�m, ha tudn�d, mit �rzek.

A d�h kifejez�s�re alkalmas bevezet� mondatok: Nem tetszik nekem…
Nagyon k�nos…D�h�s vagyok…Nagyon megb�nt�dtam…Azt akarom…

A szomor�s�g kifejez�s�re: Nagyon csal�dott vagyok…Nagyon szomor� vagyok…
Nagyon b�ntott…Azt szerettem volna…Azt szeretn�m…

A f�lelem kifejez�s�re: Nagyon agg�dom…Att�l f�lek…Megijedtem att�l…
Nem akarom…Azt szeretn�m…

A megb�n�s kifejez�s�re: Nagyon zavarban vagyok…
Igaz�n sajn�lom…Sz�gyellem magam…Nem akartam…Azt szeretn�m…

A szeretet kifejez�s�re: Nagyon �r�l�k…Azt szeretn�m…Azt akarom…
Meg�rtem, hogy…Megbocs�tom…Nagyra �rt�kelem…Szeretn�m megk�sz�nni, hogy…
Tudom, hogy…

Ui.: Levelemre a k�vetkez� v�laszt szeretn�m hallani t�led ( itt k�vetkezzen az, amit val�ban hallani szeretn�k).

A v�laszlev�l az�rt nagyon fontos, �rja Gray, mert miut�n kifejezt�k mind a f�j�, mind pedig a szeretteljes �rz�seinket, meg kell fogalmaznunk azt, amit a t�rsunkt�l szeretn�nk hallani, �s ez szint�n r�sze lehet a gy�gy�t� folymatnak. Kezd� soroknak itt a k�vetkez�ket javasolja: K�sz�n�m, hogy… Felfogtam, hogy… Nagyon sajn�lom, hogy…Meg�rdemled, hogy… Szeretn�m, hogy… Szeretlek….

Ennek a lev�lnek nem kell hossz�nak lennie, a l�nyege az, hogy elk�pzelj�k, amint a m�sik meg�rt�en �s szerettel reag�l azokra a s�relmekre, amelyeknek a szeretelev�lben adtunk hangot.
S hogy ennyi f�jdalom �s negat�v �rz�s ut�n m�gis mit�l szeretetlev�l ez a fajta lev�l, az egyszer�, az�rt, mert sosem felejtj�k el egyik fajta lev�l v�g�n sem biztos�tani p�runkat - a v�laszlev�lben saj�t magunkat - a szeretet�nkr�l.

A k�nyvben sz�mos komplett lev�lminta seg�t benn�nket abban, ha elhat�rozn�nk, hogy kritik�inkat nem a rombol�sra, hanem az �p�t�sre haszn�ljuk, s hogy b�tran szemben�z�nk mindazzal, ami el�tt�nk van, �s k�pesek vagyunk minden�rt k�sz�netet is mondani a m�siknak �pp�gy, mint �nmagunknak.

Forr�s:harmonet.hu